Sikeres volt a Gyergyószárhegyen megrendezett I. Magyar Sportújságíró Világtalálkozó. A szervezők között volt a gyergyószárhegyi Barátság Művésztelep, élén Zöld Lajos igazgatóval, továbbá a Csíkszeredán megjelenő Új Sport napilap /főszerkesztője Péter László/. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
1992. május 26.
Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1993. augusztus 4.
Aug. 2-án ünnepélyesen megnyílt Gyergyószárhegyen a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor 18 külföldi és 12 hazai képzőművész részvételével. Váli József, Zöld Lajos és Gaál András köszöntötte az érkezőket. /Bajna György: Megnyílt a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./
1995. augusztus 29.
Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 29.
Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1998. december 15.
Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték.
Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"
1999. március 20.
Márc. 20-án Marosvásárhelyen megnyílt a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor vándorkiállítása. Az alkotótábor 25 éves, ezért jubileumi vándorkiállítást szerveztek, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Banner Zoltán műkritikus megnyitó beszédében úgy értékelte, hogy Marosvásárhely az erdélyi magyar képzőművészet fővárosa. A megnyitóra eljött a tábor három kezdeményezője, Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád, az egykori táborvezető és a két művészeti vezető is. Gyergyószárhegyen a Lázár kastély és a ferences kolostor művelődési központtá vált, mintegy ezer darabos műgyűjteménnyel rendelkezik. Mindezt a gyergyószárhegyi Kulturális Központ jelenlegi vezetője, Csutak István mondta el. /Szárhegyi képek a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
1999. március 23.
Csángóföldi barangolása során alig volt olyan helyen, ahol Gyergyina páter nevét ne emlegették volna, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Szeretet és csodálat övezte. Magyarul mondta a misét. Gyergyina páter 1915-ben született, ferences szerzetes volt. Szabófalván, majd egy másik faluban volt káplán, onnan helyezték Lészpedre, plébánosnak, 1947-ben. Gyergyina pátert sokszor megfenyegették a kommunista hatóságok. Bebörtönözték őt is, mint annyi más papot is. Gyergyina pátert tizenhét évre ítélték, ebből nyolcat letöltött. A börtönben is gyóntatott, titokban misét is mondott. Gyergyina páter rendszeresen felkereste a csángó falvakat, magyarul beszélt az emberekkel, mindenki szerette őt. Gyergyina pátert élete utolsó éveiben is megfenyegették. Amikor például az elmúlt években meglátogatta őt Jáki Teodóz győri bencés szerzetes, akkor megfenyegették a pátert, hogy elveszik a nyugdíját. Gyergyina páter 1998 decemberében halt meg. Temetésére két püspök is eljött: Gergely Péter és Kósa Demeter, ahogy a páterre emlékező Zöld Lajos /Lészped/ mondta, hivatalos nevükön Petre Ghergheli és Cosa Dumitru kisinyovi püspök. /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1999. június 14.
Gyergyószárhegyen április 23-25 között szakmai tanácskozást tartottak a helybeli Lázár kastélyról, Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék épületéről. Hargita megye önkormányzata a kastélyt reprezentatív művelődési központtá óhajtja fejleszteni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a szárhegyi képzőművészeti gyűjtemény az erdélyi kortárs művészet teljes keresztmetszetét nyújtja. - A készülő román-magyar műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély helyreállítása. Ezúton komoly pénzösszegekre lehet számítani. Lehetőleg községen belüli ingatlan(ok) megszerzésével kell a kastély terhelésén csökkenteni. - A homlokzat nagyon alapos festőrestaurálási munkát igényel. Ennek előkészítését Maszelka János festőrestaurátor végzi el. - A tervezői feladatok irányítását Máthé Zoltán vállalta fel azzal a feltétellel, hogy megfelelő segítséget kap. Erre Samu Viktória, Tóth Ibolya és Szekér György vállalkozott. A konferencián a magyarországi szakembereken kívül részt vett, többek között Kovács András - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pál-Antal Sándor - Állami Levéltár, Marosvásárhely, Csortán Ferenc - Művelődési Minisztérium, Bukarest, Mihály Zita - Hargita Megye Műemlékvédelmi felügyelője, Lukács Mária - Tarisznyás Márton Múzeum, Szabó András - Csíki Székely Múzeum, Kolumbán Gábor - Hargita Megye Közgyűlésének elnöke, Túros Endre - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának elnöke, Papp Kincses Emese - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának titkára, Zöld Lajos - gyergyószárhegyi táboralapító. /Mi lesz veled, szárhegyi kastély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. július 27.
Fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepli az idén a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor. A jubileumi tábort júl. 26-án nyitották meg ünnepélyes keretek között a Lázár-kastély Lovagtermében, ezt követően a meghívottak a Ferenc-rendi kolostorban tekinthették meg Balási Csaba és Nagy P. Zoltán fotókiállítását, mely a huszonöt év történéseit eleveníti fel. A szakmai közmegegyezés szintjén is, e hiánypótló tábornak, a vonzáskörükbe kerülőknek köszönhető az a gazdag gyűjtemény, amely az évek során fokozatosan egyre nagyobb régió kortárs képzőművészeti múzeumává vált. /Megnyílt a gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./ Huszonöt év elegendő idő volt arra, hogy mára több mint 1000 képzőművészeti alkotás hirdesse az itt megfordult művészek halhatatlanságát, hiszen ahogy az idei tábor megnyitóján is kiderült, a régiek közül már többen csak a falról nézhetnek alkotótársaikra, fejtette ki a megnyitón Gaál András képzőművész. A zárónapon bemutatják a tábor történetéről szóló Zöld Lajos-féle könyvet, valamint a szárhegyi gyűjteményt bemutató katalógust. /Szárhegyi Barátok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29,/
1999. augusztus 6.
A gyergyószárhegyi alkotótábor gyűjteménye már egy kortárs képzőművészeti múzeum rangjára tett szert. Egy új korszak kezdődik a Barátság alkotótábor történetében, állapíthatta meg Banner Zoltán művészettörténész a gyűjtemény marosvásárhelyi bemutatásakor. A vélemények megegyeznek abban, hogy a szárhegyi kincsnek, értékének megfelelő publicitáshoz kell jutnia, éppen ezért a tábor alakulásának huszonötödik évfordulójára a Kulturális Központ a gyűjteményt bemutató, művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógust kíván bemutatni, a jubileumi ünnepségen Zöld Lajos visszaemlékezéseit is könyv formájában adják át a tábor vendégeinek. Az alapítástól, Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád kezdeményezésétől huszonöt év telt el. A kerekasztal-beszégetésen Zöld Lajos hangsúlyozta: az volt a szándékuk, hogy az ország legjobb képzőművészeit, festőit, grafikusait, szobrászait gyűjtsék össze Gyergyószárhegyen. Erre a célra adta kapták Márton Áron püspöktől a kolostort. Az alkotótáborok közül ez az egyetlen hely az országban, ahol meg is maradtak az alkotások. Most azután az alkotások őrzésére kell összpontosítani. /Szárhegyi vallomások. Huszonötéves a Barátság alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./
1999. augusztus 6.
Aug. 5-én Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban bemutatták Zöld Lajos memoárkötetét /25 év a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor életéből, 1974-1999/. A kötet kiadója a szárhegyi Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa. /A víz szalad, a kő marad... Zöld Lajos könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
2000. augusztus 5.
Gyergyószárhegyen 1980-ban és idén volt írótábor. Akkor, 1980-ban megjelentek a kiváló fordítók, Beke Györgytől Veress Zoltánig, Bodor Páltól Lőrinczi Lászlóig. A Korunk és A Hét (illetve hát Kántor Lajos és Huszár Sándor) hozta a két nap jegyzőkönyv-pontos anyagát. A 2000 nyarán összehívott találkozón az egyik szent öreg kijelentette: most is mindent fognak tudni, mint nyócvanban, most is itt vannak! Ez a posztfélelem, ez az értelmiség nagyjainál valódi félelem, írta Oláh István. - Ott volt Domokos Géza, aki hisz az irodalomban (közösségalakítás és - megtartás, népszolgálat). Zöld Lajos a romániai/erdélyi magyar irodalom 1980-2000 közötti helyzetére hangolt újbóli találkozó gazdája. - Kivonjuk Domokos Gézát, mi marad a Kriterionból? Ugyanaz a törvény alakítja Zöld Lajos életét is, illetve az ő Kriterionját, Szárhegyet. Vida Gábor mondta: Erdély az a hely, ahol nem kell groteszk és abszurd dolgaimat magyarázni, mert azok itt magától értetődő dolgok. /Oláh István: Gyergyószárhegyi aritmetika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
2000. október 24.
Megalapítása óta a Kriterion-koszorú egyike azoknak a legrangosabb erdélyi kitüntetéseknek, amelyekkel kiemelkedő művelődési, művészeti és tudományos teljesítményeket ismernek el. A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány öt esztendővel ezelőtt, 1995-ben létesítette ezt a díjat, amelyet az elmúlt évek során Jakó Zsigmond történésznek, Tompa Gábor rendezőnek, a Kulturális Antropológiai Munkacsoportnak, László Ferenc muzikológusnak és Faragó József néprajzkutatónak ítéltek oda. A Domokos Géza vezette alapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén döntött az idei díjazottakról is. A testület értékelte azt a kimagasló szerepet, amelyet a gyergyószárhegyi művésztelep az elmúlt negyed században a hazai művelődési-művészeti életben betöltött, és úgy határozott, hogy Gaál András, Márton Árpád festőművészek, valamint Zöld Lajos nyugalmazott újságíró kapják meg az idei Kriterion-koszorút, amelyet dec. 15-én adnak át Csíkszeredában, a Kriterion-házban, ahol ez alkalommal gyűjteményes szárhegyi kiállítást is megnyitnak. Gyergyószárhegy adott otthont a hagyományápolás szolgálatában népművészeti alkotótábornak is, és itt tartottak több olyan találkozót, amelyeknek meghatározó szerepük volt Erdély irodalmi életében. /Hárman kapják az idei Kriterion-koszorút. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2000. december 20.
Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. Szépteremtő Kalákán 26 pedagógus tanult, hogy majd taníthasson. Át kell menteni a 3. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag, a népi mesterségek egy részét, ezt segíti elő a Szépteremtő Kaláka, amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. Jelenleg Csík, Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különböző írott tojását készítették el. - A Szépteremtő Kaláka szervezője, Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta, hogy a céljuk: kiegészíteni a nemzeti kultúrát az elfelejtett, illetve feledőben lévő kézműves tudásanyaggal. - Jövőre más kézműveságazatok felpártolását tervezik. - Zöld Lajos 1979-ben megalapította a Szépteremtő Kalákát, majd évente újraszervezte két évtizeden át. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-től erkölcsi és anyagi lehetőséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. A kalákára eljött és előadást tartott Hidán Csaba régész-történész és csapata. A különböző korok viseleteit, fegyvereit és azok használatát bemutató előadás-sorozatok rendhagyó, élménytől dús történelemórák voltak mind a táborozók, mind az előadásra érkezők számára. /Bajna György: Huszonhat pedagógus népi mesterséget tanult. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2001. január 9.
A gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótábor fennállásának negyedszázados évfordulójára készített monográfia, Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezései is mutatják, milyen sokan segítettek: a Lázár-kastélyt és a ferences kolostort restauráló munkában százak vettek részt. Az elmúlt évben elkezdődött a gazdag képzőművészeti gyűjtemény pontos összeírása és a munkák digitális nyilvántartása. Az adatfelvétellel párhuzamosan Gaál András festőművész jó ideje foglalkozik már az állagmegőrzéssel, a meghibásodott munkák restaurálásával. A szárhegyi Alkotóközpont alkotóházi programjának beindulásával az elmúlt esztendőben a hagyományos (már nemzetközivé vált) Barátság Tábor mellett még öt további kisebb létszámú alkotótábort rendeztek. /Szatmári László: Többesztendős dokumentációs munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2001. április 18.
Ápr. 13-án Marosvásárhelyen Barabás Éva alkotóművészetéről megjelent monográfiát mutatta be a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ s a festőnő ebből az alkalomból egyéni tárlattal is jelentkezett. A monográfia szerzője Jánosházy György. Zöld Lajos, a szárhegyi alkotótábor kiépítője levélben köszöntötte a festőt, aki értékes triptichonnal, a madéfalvi veszedelem kétszáz alakos festői álomképével ajándékozta meg a művésztelepet. /A művészet bűvöletében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2001. június 27.
A romániai magyar képzőművészet tanulmányozásának egyik lehetséges kiindulópontja a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény. A több mint negyedszázada folyamatosan működő alkotótáborok nyomán szerveződött gyűjtemény sorsáról, kezeléséről folyt jún. 25-én tanácskozás a szárhegyi ferences kolostorban. A tanácskozáson részt vett Banner Zoltán, Mezei József, Vécsi Nagy Zoltán, Starmüller Géza, Szatmári László és természetesen az Alkotóközpont igazgatója, Kassay Péter, valamint a szárhegyi alkotótáborok szervezői, mindenesei, Gaál András, Márton Árpád és Zöld Lajos. A felmérés még az elmúlt esztendőben megkezdődött, a gyűjteménynek hozzávetőleg 80 százalékáról készült színes reprodukció. Elvi megegyezés született, hogy az alkotótábor fennállásának közelgő 30. évfordulójára ki kell adni a gyűjtemény katalógusát, illetve az alkotótábor történetével foglalkozó írásokat. /Művészettörténészek szárhegyi tanácskozása. A képzőművészeti gyűjtemény távlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2002. augusztus 7.
Aug. 6-án megnyitották a Megyei Alkotóközpont gyergyószárhegyi, idei művésztáborát. A megnyitón Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Zöld Lajos, P. Ferencz Ervin atya és Gaál András festőművész köszöntötte a hét országból érkezett művészeket. /Művészek hét országból. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
2003. március 21.
Zöld Lajos új kötetéről /Kölcsönkért élet, kamatra. Visszaemlékezés, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ beszélt. A memoár műfaja szerint szubjektív szöveg. A gyergyószárhegyi művésztelep létrehozása, a Ferenc-rendi kolostor, Lázár-kastély restaurálása, európai hírű képtár alapítása jelentős esemény volt. Ezt örökítette meg emlékezésében. Visszaemlékezése szerint "a városban őskommunista diktatúra tombolt" a hatvanas években. Zöld mindezt a város műveletlen, őskommunista vezetőiről mondta el, nevek említésével. A szerző jó véleménnyel van Domokos Géza, Kántor Lajos vagy Gálfalvi György múltbeli szerepléséről. Csibi István árvaházi gyerekből multimilliárdossá vált vállalkozó vagyonának eredetéhez sok árnyék és suttogás társul, Csibi viszont kijelentette: a törvény előtt is bármikor, bárkinek rendelkezésére áll. Csibi István Fodor Sándor, Szabó Gyula, Sütő András vagy Lőrincz György könyveit kiadja - tetemes ráfizetéssel. Zöldi elmondta: barátaival húsz éven át egyetlen bani ellenszolgáltatás nélkül kastélyt, kolostort épített, európai hírű képtárat létesített, ennek ellenére őt minden elképzelhető dologgal megvádolták. Zöldi a jelenlegi helyzetről is kifejtette véleményét: a radikálisok a hatalommal való örökös konfrontációban, az igényekre való folyamatos rálicitálásban, a román államtól független nemzeti közigazgatási egységek megteremtésében látják a magyarság jövőjét. A mérsékeltek a célt a román társadalom demokratizálásával kívánják elérni. /Parászka Boróka: Kölcsönkért élet, kamatra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2003. augusztus 18.
A táborlakók munkáiból készült kiállítással zárult aug. 15-én a 29. Nemzetközi Gyergyószárhegyi Alkotótelep. Ez az első alkalom, mikor a nemzetközi tábort nem az alapító triász - Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád festőművészek - irányítják: a táborvezető idén Siklódi Zsolt fiatal szovátai grafikus, az Alkotóközpont alkalmazottja volt. A közel három évtized alatt felgyűlt, jelenleg ezret is meghaladó, több száz milliárd értékű alkotást őrző kapubástya két terében azonnal szembetűnő, sajátos színfoltot képeznek a most született alkotások, közöttük a számítógéppel feldolgozott fotók vagy akár a szitaanyagra fújtatott "vörös" plakátsorozat. Az Alkotóközpont igazgatója, Kassay L. Péter elmondta: jövő héten Gyergyószárhegyre érkezik Szepes Hédi magyarországi művészettörténész, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képzőművészeti főosztályának megbízottja, akivel a határon túli táborok támogatási rendszeréről folytatnak egyeztetéseket. Az Alkotóközpont mint az egyetlen határon túli, művésztáborokat szervező intézmény, amennyiben szeptember-októberben hozzáfog a NKÖM partnereként kidolgozni ezt a rendszert, "egyfajta Illyés Alapítványként" a pályázatok szakmai minősítésében, esetleg lebonyolításában is szerepet vállalna az elkövetkezőkben. /Gergely Edit: Áttörés a jövőbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2004. július 16.
Gaál András gyergyóditrói születésű festőművész életpályáját nyomon követő állandó tárlat nyílt nemrégiben Gyergyditróban, az Öregek Klubjában, a művész által adományozott alkotásokból. Gaál András egy idő óta hol itthon, hol otthon él, Székelyföld és Magyarország között váltogatva lakhelyét. Elmondta, hogy megkapja a magyar állampolgárságot, de megőrzi a románt is. Marosfőn sem számolt fel semmit, nem számolta fel csíkszeredai műtermét sem. Gaál András szerint nagyobb gondossággal kellene kezelni a Gyergyószárhegyen levő több mint 1200 alkotásból álló gyűjteményt. Ha nincs Zöld Lajos, ma falak sem lennének, nemhogy a műemlékvédők által több esetben kifogásolt, de létező, használható épületek. Most Zöld Lajos próbálja összeállítani a visszatekintő katalógust, de a 30 év helyett csak a 25 évről készülhet leltár, mert az utóbbi 5 évben történtekről semmi nyom nincs. /Bajna György: Gaál András hazatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2004. augusztus 4.
Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./
2004. augusztus 21.
Aug. 20 alkalmából a magyar kulturális miniszter a közművelődés területén eltöltött több évtizedes tevékenységéért, a művészetek támogatásában, kiemelkedő események szervezésében elért eredményeiért Wlassics Gyula-díjat adományozott Zöld Lajos nyugalmazott újságírónak, a gyergyószárhegyi művésztelep megálmodójának és megvalósítójának. /Kitüntették Zöld Lajost. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./
2004. december 21.
Zöld Lajos egyetért Sarány István Méltóság, vagy bohóckodás című írásával (Hargita Népe, dec. 14.). Kimondta, hogy a nemzeti zászló eltávolítása nem lehet válasz a népszavazásra. Kettős állampolgárság szükséges ahhoz, hogy boldog ember legyen valaki? Zöld Lajos lélekben a magyar szocialistákkal érez együtt, „de azt nem tudnám, nem merném mondani, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor, Markó Béla vagy Tőkés László szereti-e jobban a hazáját? Valószínű mindannyian.” A zászlónak a magasban a helye. /Zöld Lajos: Kié a zászló és a himnusz? = Hargita Népe (Csíkszereda), 2004. dec. 21./
2005. január 12.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 13.
Málnásy Csaba reagált Zöld Lajos írására /Kié a zászló és a himnusz?, Hargita Népe, 2004. dec. 21./ Fájdalmukat, tiltakozásukat fejezték ki Gyergyószentmiklóson azzal, hogy a magyar zászlót feketébe öltöztették. Megbocsátottak rég azoknak, akik a balos propaganda hatására nemmel szavaztak a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Zöld Lajos művésztelepi tevékenysége sem jogosítja fel arra, hogy bohóckodásnak titulálja a gyergyószentmiklósi római katolikus közösség megnyilvánulását. /Málnásy Csaba: Válaszféle Zöld Lajosnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./
2005. január 13.
Rokaly József szintán reagált Zöld Lajos Kié a zászló és a himnusz? Hargita Népe, 2004. dec. 21./ című cikkére. Zöld Lajos gyűlölködően írt: „Nem szárad-e le tőből annak a karja, ki térd- és főhajtás helyett egy nemzet – akármelyik nemzet – szent szimbólumaihoz koszos kézzel, indulattal mer matatni?” Rokaly szerint kultúrember nem süllyedhet ilyen mélyre. /Rokaly József: A ráadás hőzöngése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./
2005. január 13.
Zöld Lajos válaszolt mindkét bírálójának, Málnásy Csabának és Rokaly Józsefnek, visszautasítva a bírálatot. /Zöld Lajos A vak is azt mondta: ha megéljük, meglátjuk… = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./ Az említett cikkek: Málnásy Csaba: Válaszféle Zöld Lajosnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./ Rokaly József: A ráadás hőzöngése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./
2005. február 14.
A Kelet-Európában ritkaságszámba menő Magyar Autonóm Tartomány 1960-tól nevet és egyúttal profilt is váltó tartomány (Maros Autonóm Tartomány) burkoltan a magyar autonómia egésze alól ki akarta húzni a szőnyeget. Váratlanul román első embere lett a tartománynak. 1955-től a MAT-ot számos felső szintű ellenőrzésnek vetették alá, különösen a testvériség és az internacionalizmus szellemében való nevelést illetően a dolgozók körében, s a székelységre rendre negatív következményekkel járó elmarasztalások egy bizonyos Monográfia-ügyben csúcsosodtak ki. Gagyi József, a MAT viszonyainak kutatója a tatabányai Limes c. negyedévi tudományos szemle 2004/1-es, Változó Székelyföld című tematikus számában részletesen foglalkozott ezzel az időszakkal. Az 1960-as tartományi csúcsértekezletről írt, melyen ledorongolták azt a jókora könyvben összegyűjtött tanulmánycsokrot, amely A Magyar Autonóm Tartomány a szocialista fejlődés útján címet viselte, s amit egyszerűen csak „Monográfiaként” emlegettek. Ez a kiadvány pártrendelésre készült el, s propagandacélokat szolgált volna. A mintegy 30 szerző komolyan vette a feladatát. Az említett értekezleten kritikák, éles ítéletek hangzottak el, többek között: az anyagban a szerzők burzsoá terminológiát használnak, például Székelyföld, székelység. A szerzők Romániát többnemzetiségű államnak nevezik, egyes szerzők még azt a kérést is taglalják, hogy a MAT-nak miért nem adnak önállóságot. „Az egész anyagon mint egy fekete szál húzódik végig a nemzeti, regionális, autonomista izoláció. Ez a független Erdély burzsoá gondolata, amelyet a volt burzsoázia terjesztett.” Végül pedig: a monográfiában nem magyarázták meg, hogy Romániában s véglegesen megoldották a nemzeti kisebbségek kérdését. A könyvet még terjesztése előtt Bukarestben bezúzták, egy kézirata a budapesti Teleki László Könyvtárban tanulmányozható. A támadás jó ürügy volt ahhoz, hogy meginduljon a MAT lebontása, az ügyben érintett káderek kicserélése. Az 1968-ban bejelentett „megyésítés” látszólag igazságot szolgáltatott volna Székelyföldnek. Igaz, hogy az elképzelések szerint Maros leszakadt volna, „cserében” viszont a leszakított Sepsi és Kézdi rajonok visszatértek volna a székelység kebelébe, egy nagy székely megye, Hargita keretén belül, Csíkszereda központtal. Ez az „igazságtevőnek” bemutatott, fiatal Ceausescu-korszak felívelő szakasza volt. Ekkor zajlott a hargitai „megyecsinálás”. A pár nap alatt lezajlott székely „népmegmozdulás azt ültette el a Csíkszeredában élők szívében, hogy a felsőbb akarattal, a párt szavával is szembe lehet menni. Az eseményt több elemzés és emlékezés is felidézi – Gagyi József mellett Sarány István és Szabó Katalin közös dokumentumkönyve (Megyecsinálók, Szemtanú Könyvek, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001), valamint Zöld Lajos újságíró visszaemlékezése (Kölcsönkért élet, kamatra, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003). /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. Vezetők pozícióharca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
